Táppénz kisokos a jelenlegi helyzetre

A karanténnal összefüggő szülői keresőképtelenségi kérdéseivel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk: 1. A szülő táppénzre vehető-e a gyermek nem koronavírussal összefüggő betegsége kapcsán ? Válasz: Igen Jogalap: A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 44. § alábbi pontjai: Keresőképtelen, többek között d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; 2. A szülő táppénzre vehető-e a gyermek koronavírussal összefüggő betegsége kapcsán házi karantén kapcsán? Válasz: Igen, mivel a járványügyi vészhelyzet kihirdetését követően biztosították a „házi karantén” lehetőségét is. Jogalap: Ebtv. 44. § g) g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ennek értelmében, ha a szülő az Ebtv. 44. §. d) vagy e) bekezdése szerinti gyermekét ápolja, a 44. § g) pontja alkalmazható. 3. A szülő a kórház veszi táppénzre továbbra is, ha koronavírus fertőzéssel fekszik a gyermek fekvőbeteg ellátóhelyen? Válasz: Igen. Jogalap: A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. 4. A szülő táppénzre vehető-e, ha a szülő nem tudja megoldani másként a gyermek felügyeletét, csak ha ő marad otthon? Válasz: A hatályos jogszabályok értelmében erre (egyenlőre) nincs mód. Az iskola és óvodabezárás idejére a táppénz, mint keresetpótló támogatás nem adatható, mert a táppénz célja a biztosítási feltételek megléte esetén keresőképtelenség idejére járó kiesett jövedelem meghatározott mértékű pótlása. Az egészségbiztosításról szóló jogszabályok nem adnak erre lehetőséget, így a megoldás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény rendelkezései között kereshető. Ilyen esetben a szülő igénybe veheti az éves rendes szabadságát, amennyiben azt kimeríti abban az esetben fizetés nélküli szabadságot, vagy ha a munka jellege olyan, abban az esetben az otthoni munkavégzés a munkáltató általi engedélyezés alapján. A táppénzzel kieső jövedelem kiegészítésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 70. § szerint van lehetőség, amely kimondja, hogy a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti. Szigeti Szabolcs Egészségügyi Finanszírozási és Rendszerfejlesztési Helyettes Államtitkár Úr megbízásából,"